A zsoltárok - Psalms
Chapter:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
80
81
82
83
84
85
86
87
88
89
90
91
92
93
94
95
96
97
98
99
100
101
102
103
104 105
106
107
108
109
110
111
112
113
114
115
116
117
118
119
120
121
122
123
124
125
126
127
128
129
130
131
132
133
134
135
136
137
138
139
140
141
142
143
144
145
146
147
148
149
150
1 Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az õ nevét, hirdessétek a népek között az õ cselekedeteit!
2 Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden õ csodatételét.
3 Dicsekedjetek az õ szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
4 Kivánjátok az Urat és az õ erejét; keressétek az õ orczáját szüntelen.
5 Emlékezzetek meg az õ csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleirõl és az õ szájának ítéleteirõl.
6 Oh Ábrahámnak, az õ szolgájának magva; oh Jákóbnak, az õ választottának fiai!
7 Õ, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az õ ítélete.
8 Megemlékezik az õ szövetségérõl mindörökké; az õ rendeletérõl, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
9 A melyet kötött Ábrahámmal, és az õ Izsáknak tett esküvésérõl.
10 És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
11 Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
12 Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
13 És egyik nemzettõl a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
14 Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa õket, sõt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
15 Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
16 Mikor éhséget idéze elõ a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
17Elküldött elõttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
18A lábait békóba szorították, õ maga vasban járt vala,
19Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta õt.
20Elküldött a király és feloldotta õt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette õt;
21Úrrá tevé õt az õ házán, és uralkodóvá minden jószágán;
22Hogy fõembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
23És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
24És igen megszaporítá az õ népét, és erõsebbé tevé elnyomóinál.
25Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyûlöljék az õ népét, és álnokul cselekedjenek az õ szolgáival.
26Elküldte Mózest, az õ szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
27Elvégezék azok között az õ jeleit, és a csodákat a Khám földén.
28Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az õ rendeleteinek.
29Vizeiket vérré változtatá, és megölé az õ halaikat.
30Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
31Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden õ határukon.
32Adott nékik esõ gyanánt jégesõt, és lángoló tüzet a földjökre.
33És elvevé szõlõjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élõ fáit.
34Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
35És megemészte minden növényt az õ földjökön, és az õ szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
36És megöle minden elsõszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
37És kihozá õket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
38Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tõlök való félelem megszállta õket.
39Felhõt terjeszte ki, hogy befedezze õket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
40Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg õket.
41Megnyitotta a kõsziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
42Mert megemlékezett az õ szentséges igéretérõl, a melyet tõn Ábrahámnak, az õ szolgájának.
43Kihozá azért az õ népét örömmel, és az õ választottait vígasággal.
44És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
45Azért, hogy megtartsák az õ rendeleteit, és törvényeit megõrizzék. Dicsérjétek az Urat!